Az 1948-ban hatalomra jutott kommunista kormány kártalanítás nélkül államosította a Zwack gyárat, ezért Zwack János kénytelen volt menekülni, elhagyni Magyarországot. Egy szovjet katonai teherautó sofőrjét megvesztegetve, egy lefordított hordó alatt rejtőzve menekült át az osztrák határon, semmit nem vitt magával, csak az Unicum titkos receptjét a belső zsebében. Zwack Pétert édesapja még az államosítás előtt kimenekítette, feltette egy jugoszláv határ felé tartó vonatra. A fiatal Zwack Péter a határ előtt leszállt és gyalog menekült tovább, éjszaka gyalogolt, nappal elrejtőzött és aludt, így ért el Olaszországba, a trieszti kikötőbe. Egy ideig Olaszországban maradt, Rómában állást talált, nappal hordókat mosott egy gyárban, éjjel meg élte a fiatalok életét, egészen addig, míg édesapja Ausztrián keresztül meg nem érkezett, és csatlakozott fiához. Hajóval menekültek tovább New Yorkba, ahol Ellis Islandon hontalan menekültként internálták őket. A vitrin alsó polcán lévő képen a fiatal Zwack Pétert láthatja, a menekülttábor kerítése előtt állva, háttérben a New Yorki felhőkarcolókkal. Zwack Péter édesapjával New Yorkban telepedett le, itt csatlakozott hozzájuk később édesanyja, Vera is.
Eközben Zwack Béla és felesége, Dóra Magyarországon maradtak. Zwack Béla az államosított gyár alkalmazottja lett, ésbízva abban, hogy a kialakult helyzet csak átmeneti, az Unicum egy hamis, nem teljes receptjét adta át az új vezetésnek. Béláról és feleségéről, a középső polc hátterén láthat képeket. 1951-ben azonban osztályidegenként kitelepítették őket Pásztóra, átképzésre, mezőgazdasági munkásnak. Ezt az időszakot is a középső polc képei mutatják. A kitelepítés évei után Béla és Dodó néni többszöri próbálkozást követően, ritkaságszámba menően, 1955-ben engedélyt kapott az ország végleges elhagyására.
A vitrin bal oldalán a háborús pusztítás után helyreállított gyár, és néhány akkor gyártott termék látható. Az alsó polcon a szeszesital gyártók központi irányítás alá vonására vonatkozó okmányokat láthat. Azt is rögzítették, hogy az egyesítési folyamatban egyetlen dolgozó sem fogja elveszíteni állását. A szocializmusban hivatalosan nem volt munkanélküliség, csak előfordult, hogy egy ember munkájára hármat alkalmaztak.
A kor egyik jellegzetes mozgalmi dalát a vitrin melletti zenelejátszó zöld gombjának megnyomásával hallgathatja meg.
A vitrinen lévő felső QR kód beolvasásával meghallgathatja hogy viszonyult egymáshoz Zwack János és Zwack Béla.
Az alsó QR kód segítségével pedig megtekintheti, hogyan készült a „hamis” Unicum az ’50-es években.