A II. világháborúban Budapest súlyos veszteségeket szenvedett, Varsóhoz hasonlóan az egyik legerősebben lerombolt város volt – erről, a felrobbantott hidakról láthat képeket a baloldali téglafalon. A szövetségesek sorozatos légitámadásai közül a legpusztítóbb 1944. április 3-án érte a gyárat, s szinte teljesen lerombolta, amint azt a baloldali fotók is mutatják. A visszavonuló német katonák megdézsmálták a készletet, a szovjet csapatok pedig a hordókból pontonhidat építettek a Dunán. A Zwack család ebben az időben Zwack Mici Gellért-hegyi házának pincéjében bujkált. Bár a család tagjai 1917-ben áttértek a katolikus hitre, a zsidótörvények szerint és a 44-ben Budapestre érkező Adolf Eichmann és kommandója szemében még mindig zsidónak számítottak, így a megkülönböztető sárga csillagot is viselniük kellett. Szerencsére Zwack János és felesége, Vera baráti kapcsolatban állt Raoul Wallenberggel, a bátor svéd diplomatával, aki zsidók százait mentette meg a deportálástól. A család számára menedékül szolgáló pince Wallenberg irodája alá nyúlt be, mivel a ház a svéd nagykövetség közvetlen szomszédságában helyezkedett el. Wallenberg nagyon sok zsidó életét mentette meg azzal, hogy svéd menlevelet adott nekik, többek között a Zwack család tagjainak is, amelyeket a középső polcon láthat. Ezen felül kiadott 30 svéd útlevelet is, többek között Zwack Péter nevére, amelyet a felső polcon láthatnak.
A zsidóüldözés az újságcikkekben is mindennapos volt. A Magyarország napilap cikkét a 3-as szám jelöli, amelynek címe magáért beszél: „Hogyan lehet, hogy a Zwack 43 tisztviselője közül még mindig 16 zsidó?”
1944-ben, a budapesti zsidóság deportálásának elrendelése után, a magyarországi Zsidó Tanács felszólította a gyár zsidó származású dolgozóit a hatóságok előtti megjelenésre, felsorolva, hogy mit vihetnek magukkal a deportáláskor. A felszólítás a vitrinben angol és német nyelven is olvasható, a 4-es szám jelöli.
A Zwack cég pincéjében a háború alatt egy óvóhely volt, ezt mutatja a sárga „óvóhely” feliratú zománctábla a bal oldali téglafalon.
A bombázások véget érte után is nagyon nehéz idők jártak Budapest lakosságára, dermesztő hidegtől, és élelmiszerhiánytól szenvedtek, a túlélésért küzdöttek. A Budapestet a németektől felszabadító szovjet csapat többsége egyszerű közkatona volt, akik a könyveket is átszúrták szuronnyal, hogy ellenőrizzék, nincs-e benne valami érték (pénz, ékszer) elrejtve. Ennek nyomát viseli a 6. számmal jelzett lexikon, mely a Zwack család otthonából került múzeumunkba.
Üde színfolt Zwack Péter felső polcon található, 5. számmal jelölt érettségi bizonyítványa, amelyet az akkori kaotikus állapotok között is sikerült megszereznie, valamint első egyetemi indexe. Zwack Péter a ciszterci szerzetesek tekintélyes budai Szent Imre gimnáziumába, majd a Műegyetem Közgazdaságtudományi Karára járt.
